Név:
Burgert Róbert
Született:
Ivánbattyán, 1924.08.20
Meghalt:
Budapest, 1999.01.12
Beosztás:
Testület:
Burgert Róbert
Született: Ivánbattyán, 1924.08.20
Meghalt: Budapest, 1999.01.12

Párt- és tömegszervezeti tagság:

Pártfunkció:

Munkahely, egyéb foglalkozás, szolgálat, jogviszony:
    igazgató, vezérigazgató Bábolnai Állami Gazdaság 1960.05.01 - 1973
    vezérigazgató Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát 1973 - 1990.03.06

Szerkesztett életrajz:
Szülei, Burgert András és Hartung Terézia uradalmi cselédként, napszámosként keresték a kenyerüket, később néhány hold földön gazdálkodtak.
A szekszárdi mezőgazdasági szakiskola kijárása után a Batthyányak fürgedi uradalmában kezdett el dolgozni gyakornokként. 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, elvégezte a Földművelésügyi Minisztérium földműves-szövetkezeti tanfolyamát, s 1948-ig a minisztérium megbízásából Baranyában földműves-szövetkezeteket szervezett. 1947-ben kilépett a kisgazdapártból, és 1948-ban felvették a Magyar Dolgozók Pártjába. 1948-tól az előző évben felállított Magyar Országos Szövetkezeti Központban a téeszszervezési és ellenőrzési osztályt, illetve főosztályt, 1949-től pedig a Pécsi Állami Gazdaságok Központja vezetőjeként az állami gazdaságok szervezését irányította Baranya megyében. 1951. márciusban mondvacsinált ürüggyel kizárták az MDP-ből, és a Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusává fokozták le. 1952-től már a gazdaság főagronómusa, 1953-tól igazgatója volt, 1954-ben a pártba is visszavették. 1958-ra elvégezte a gödöllői Agrártudományi Egyetemet.
1960. májusban a Bábolnai Állami Gazdaság élére állították, és megbízták az év végével megindított központi baromfiprogram irányításával. Kinevezését Fehér Lajos mezőgazdasági KB-titkárhoz fűződő szoros viszonyának és annak köszönhette, hogy már Pécsett megpróbálkozott az intenzív baromfitenyésztéssel (bár kísérlete akkor kudarccal, az állomány nagy részének elhullásával végződött). Burgert a rábízott gazdaságot a megkülönböztetett politikai figyelemnek, az ezzel együtt járó kiemelt állami támogatásnak és privilégiumoknak (pl. önálló export- és importjog), valamint saját tehetségének köszönhetően, a nyugati technológiákat és tapasztalatokat átvéve (a munkaszervezés és a munkafegyelem területén is) a szocialista magyar mezőgazdaság élenjáró vállalatává tette. Az iparszerű baromfihús- és tojástermelési rendszer magyarországi meghonosítása után hasonlóval kísérletezett a sertéstenyésztésben is, amely azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Kezdeményezésére az iparszerű kukoricatermelésre 1971-ben megalakult a második világháború utáni első magyar–amerikai vegyesvállalat, amelyet 1973-ban 34 állami gazdaság és 36 termelőszövetkezet bevonásával Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat néven szélesebb alapokra helyeztek.
1966. decemberben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába, tagságát a testületben 1989. októberig megőrizte. 1967-ben elnyerte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. 1970-ben a Bábolnán elért addigi eredményeit – Erdélyi Miklóssal, Szabó Jenővel és Tóth Jánossal megosztva – az Állami Díj I. fokozatával ismerték el. Ugyanabban az évben vezérigazgatói címet kapott, 1973-ban pedig a több állami gazdaság összevonásával kialakított Bábolnai Mezőgazdásági Kombinát vezérigazgatója lett.
Bár az 1970-es évek első felére az 1968-as új gazdasági mechanizmus leállításával addigi támogatóinak többségét elvesztette, posztját és befolyását Kádár János bizalmát élvezve továbbra is megtartotta, sőt az 1970-es évek második felétől, Havasi Ferenc Komárom megyei első titkár (a baromfiprogram korábbi elkötelezett híve) gazdaságpolitikai
KB-titkárrá történt előlépésével, növelni is tudta. Vállalata az 1970-es évekre a legjelentősebb hazai agrárinnovációs központtá fejlődött. 1978-ban a gödöllői Agrártudományi Egyetemen címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1980-ban a „tudományos eredményekre épülő, iparszerű mezőgazdasági termelési eljárások bevezetéséért és elterjesztéséért” másodszorra is Állami Díjjal tüntették ki. 1984-ben A bábolnai iparrendszerű termelési rendszerekről címmel írt értekezésének megvédésével a mezőgazdasági tudományok doktora lett. 1988. júliusban bekerült az MSZMP KB mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösségbe, a KB 1989. június 23–24-i ülésén a Politikai Bizottság helyébe lépő nagyobb létszámú testület, a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, de e funkcióját csak rövid ideig, az állampárt 1989. októberi 7-i megszűnéséig tölthette be.
Miután 1990. márciusban a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Vállalati Tanácsa felmentette vezérigazgatói tiszte alól, nyugdíjba vonult. A Horn-kormány idején 1995. májustól 1998. júliusig a tartósan többségi állami tulajdonban maradó mezőgazdasági és erdőgazdasági cégek vagyonkezeléséhez és magánosításához a privatizációs miniszternek tanácsokat adó testület vezetője volt.

Magyar Nemzeti Levéltár

Postacím: 1250 Budapest, Postafiók 3.

Cím: Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.

Tel.: +36 1 225 2843, +36 1 225 2844 Fax: +36 1 225 2817

E-mail:

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Cím: 1088 Budapest, Vas u. 10.

Tel.: +36 1 800 1450 Fax: +36 1 391 1130

E-mail: